Megjegyzés: Az eredeti oldalt a legutóbbi fordítás óta módosították.

Ismertető a Debianról

MI az a Debian?

A Debian projekt olyan emberek társasága, akik közös céljuknak tekintik szabad számítógépes operációs rendszer létrehozását. Ezt az operációs rendszert, amit létrehoztunk Debian-nak hívják.

Az operációs rendszer olyan alapvető programok és alkalmazások halmaza, amik lehetővé teszik a számítógép működését. A kernel az operációs rendszer magja, amely az alapfeladatokat végzi, és más programokat indítását teszi lehetővé számodra.

A Debian rendszerek jelenleg Linux vagy FreeBSD kernelt használnak. A Linuxot egy szoftver, amit Linus Torvalds indított útjára, és többezer programozó fejleszti világszerte. A FreeBSD egy operációs rendszer, ami kernelt és más szoftvereket tartalmaz.

Ugyanakkor folyamatban van a Debian fejlesztése más kernelekre is, elsősorban a Hurdra. A Hurd szerverprogramok gyűjteménye, amelyek egy mikrokernel (mint például a Mach) felett futnak, és különböző funkciókat implementálnak. A Hurd szabad szoftver, a GNU projekt eredménye.

Az operációs rendszert kitöltő alapprogramok nagy része a GNU projektből származik; ez a magyarázata a GNU/Linux, GNU/kFreeBSD és GNU/Hurd neveknek. Ezek szintén szabad programok.

Az embereknek természetesen alkalmazásokra van szükségük: olyan programokra, amelyekkel el tudják végezni munkájukat, dokumentumok szerkesztésétől kezdve az üzletvezetésen és a játékokon át a programírásig. A Debian több mint 59000 csomagot (könnyen telepíthető formátumba csomagolt, lefordított szoftvert) tartalmaz, a csomagkezelő (APT), és más segédprogramok, amik lehetővé teszik több ezer alkalmazás kezelését több ezer számítógépen, olyan könnyen, mint ahogy egy egyszerű programot telepítesz. Mindegyikük szabad szoftver.

Az egész olyan, mint egy torony. Legalul van a kernel. Efölött az alapprogramok (toolok). Ezután az alkalmazói programok következnek. A torony tetején van a Debian — a Debian gondosan összeilleszti és rendszerbe szervezi mindezt, hogy együtt is jól működjenek.

Teljesen ingyen van?

Biztos csodálkozol, miért vesztegetnek egyesek órákat az idejükből arra, hogy szoftvert írjanak, gondosan becsomagolják, és azután osztogatják? A válasz annyiféle, ahányféle ember működik közre. Van, aki szeret másokon segíteni. Sokan azért írnak programot, hogy többet tanuljanak a számítógépekről. Egyre több ember keresi a módját, hogyan lehetne letörni a szoftverek egekbe szökő árát. Egyre növekvő tömeg akarja közreműködésével megköszönni a másoktól kapott rengeteg nagyszerű ingyenes szoftvert. Sokan az akadémiai szférában készítenek ingyenes szoftvereket, hogy kutatásaik eredményeit szélesebb körben használhassák mások. Cégek szállnak be szabad szoftverek fenntartásába, cserébe beleszólhatnak a fejlesztési irányukba -- nincs gyorsabb módja egy új funkció hozzáadásának, minthogy te magad valósítod meg! És természetesen sokunknak mindez egyszerűen csak szórakozás.

A Debian olyan erősen elkötelezte magát a szabad szoftverek mellett, hogy azt gondoltuk, hasznos lenne ezt egy dokumentumban rögzíteni. Így született a Társadalmi szerződésünk.

Bár a Debian a szabad szoftverben hisz, vannak helyzetek, amikor valaki nem szabad szoftvert akar vagy kénytelen telepíteni a gépére. Ahol lehetséges, a Debian támogatni fogja. Egyre nő azon csomagok száma, amelyeknek egyetlen feladatuk egy nem szabad szoftver telepítése a Debian-rendszerre.

Azt mondtátok ingyenes, de a CD/sávszélesség mégis pénzbe kerül!

Felmerülhet benned a kérdés: ha a szoftver ingyenes, akkor miért kell fizetnem egy kereskedőnek a CD-ért vagy egy internet szolgáltatónak a letöltésért?

Amikor CD-t veszel, csak a készítő idejéért, tőkebefektetéséért és kockázatvállalásáért (amennyiben nem sikerül eladnia az összeset) kell fizetned. Más szóval, nem magáért a szoftverért fizetsz, hanem a terjesztéséhez használt fizikai közvetítő eszközért.

Amikor a "free" szót használjuk, általában "szabad"-ot és nem "ingyenes"-t értünk alatta. Arról, hogy mit értünk "szabad szoftver" alatt, illetve mit mond erről a Free Software Foundation, bővebben is olvashatsz.

A legtöbb szoftver több száz dollárba kerül. Hogyan tudjátok mégis osztogatni?

Inkább az a kérdés, hogyan verhetik fel a szoftvercégek ilyen magasra az árakat. A szoftver nem olyan, mint az autógyártás. Ha már elkészítetted a szoftvered első példányát, a további millió példány előállításának a költsége alacsony lesz (ez a magyarázat a Microsoft milliós bankbetétjeire).

Vizsgáld meg más oldalról is: ha végtelen sok homok lenne a hátsó udvarodon, biztosan osztogatnád. Hülyeség lenne, ha teherautót bérelnél, hogy elszállíttasd a homokot másoknak. Inkább gondoskodnál arról, hogy ők maguk jöjjenek, és vigyék el (analóg a hálózatról történő letöltéssel), vagy ők fizetnének valakinek, hogy szállítsa le nekik (analóg a CD-vásárlással). Pontosan így működik a Debian, és ezért olyan olcsó a CD-k többsége (a 4 DVD nagyjából 12 dollárba kerül).

A Debian nem keres pénzt a CD-k eladásából. Ugyanakkor szükségünk van pénzre az olyan kiadások fedezésére, mint a domainregisztráció vagy hardver vásárlása. Ezért arra kérünk, olyan CD-terjesztőktől vásárolj, amelyek a bevételeik egy részét a Debiannak adományozzák.

Milyen hardvert támogat a Debian?

A Debian szinte minden személyi számítógépen fut, beleértve a legtöbb régi modellt is. Minden újabb Debian-verzió egyre több hardverarchitektúrát támogat. A támogatott eszközök teljes listája megtalálható a stable verzió dokumentációjában.

A Debian majdnem az összes megszokott hardvert támogatja. Ha meg akarsz bizonyosodni afelől, hogy a gépedhez tartozó összes eszköz támogatott-e, tekintsd meg a Debian device driver check oldalt vagy a DebianOn wiki oldalt.

Van néhány cég, amely nem adja ki az általa gyártott hardver specifikációját, így nehezítik a támogatást. Ez azt jelenti, hogy lehet, hogy a hardvert nem fogod tudni használni GNU/Linux alatt. Más cégek ugyan biztosítanak nem szabad meghajtóprogramokat, de előfordulhat, hogy később megszűnnek vagy nem támogatják tovább az általad használt hardvert. Azt ajánljuk, csak olyan gyártóktól vásárolj hardvert, amik szabad meghajtóprogramot is biztosítanak a termékeikhez.

Bővebb információra van szükségem.

Tekintsd meg a GYIK-ot (FAQ).

Még mindig nem győztetek meg.

Ha nem hiszel nekünk, próbáld ki magad a Debiant. Mivel egyre olcsóbb a merevlemez, biztos van körülbelül 2 GB felesleges területed. Ha nem szeretnél grafikus felületet, már 600 MB is elegendő. A Debian könnyen telepíthető erre az extra lemezterületre, és megfér a már telepített operációs rendszerek mellett. Ha még több hely kell, egyszerűen eltávolíthatod az egyik operációs rendszert (és miután megtapasztaltad a Debian erejét, bízunk benne, hogy nem a Debiant fogod törölni).

Mivel egy új operációs rendszer kipróbálása sokat vesz el az értékes idődből, érthető, ha fenntartásaid vannak. Ezért összeállítottunk egy listát a Debian előnyeiről és hátrányairól. Ennek segítségével eldöntheted, hogy megéri-e telepíteni. Reméljük, méltányolod becsületességünket és őszinteségünket.

Hogy tehetek szert a Debianra?

A legtöbben CD-ről telepítik a Debiant, amit a nyers CD-k áráért bármelyik CD-terjesztőnktől be tudsz szerezni. Ha jó internetelérésed van, hálózatról is letöltheted, illetve telepítheted a Debiant.

További információkért tekintsd meg a Debian beszerzéséről szóló oldalunkat.

Nem tudok mindent magamtól beállítani. Hol kaphatok segítséget a Debianhoz?

Segít, ha elolvasod a dokumentációt, amely weben is elérhető, és csomagokként is telepíthető. Továbbá felveheted velünk a kapcsolatot a levelezőlistákon vagy IRC-n. Vagy akár szakértőt is alkalmazhatsz.

További információkért tekintsd meg a Dokumentáció és a Terméktámogatás oldalainkat.

Kik vagytok ti egyáltalán?

A Debiant szerte a világon csaknem ezer fejlesztő állítja elő a szabadidejében. A fejlesztők közül csak kevesen találkoztak eddig egymással személyesen. A kommunikáció főleg e-mailben (a lists.debian.org levelezőlistáin) és IRC-n (az irc.debian.org #debian csatornáján) zajlik.

A Debian projektnek gondosan szervezett struktúrája van. Arról, hogy a Debian hogy néz ki belülről, a fejlesztők oldalán találsz bővebb információt.

A Debian tagjainak hivatalos listája megtalálható a nm.debian.org oldalon, ahol a tagságot kezelik. Bővebb lista a Debian közreműködőiről a contributors.debian.org oldalon található.

Ki használ Debiant?

Bár nincsenek pontos adatok (mivel a Debian felhasználóinak nem kell regisztrálniuk magukat), bizonyos, hogy a Debiant számos kis és nagy szervezet, illetve többezer személy használja. A Ki használ Debiant? oldalon megtekinthetők azok a szervezetek, amelyek rövid leírást küldtek arról, hogy hogyan és miért használnak Debiant.

Hogyan kezdődött ez az egész?

A Debiant 1993 augusztusában Ian Murdock indította el, hogy legyen egy új, nyitott disztribúció, amelyet a Linux és a GNU szellemében készítenek. Az volt a szándéka, hogy a rendszert gondosan és lelkiismeretesen állítsák össze, és hasonló gonddal tartsák fenn és támogassák. A fejlesztőgárda a Free Software hackereinek kicsiny csoportjaként indult, és fokozatosan nőtt a fejlesztők és a felhasználók nagy, jól szervezett közösségévé. Lásd a részletes történetet.

Mivel sokan kérdezték: a „Debian” kiejtése: /ˈde.bi.ən/. A név a Debian alkotójának, Ian Murdocknak és feleségének, Debrának a nevéből származik.